A gerincbetegségek diagnosztikájában kiemelt szerepe van a képalkotó vizsgálatoknak, melyek segítségével a gerincet felépítő anatómiai struktúrákat illetve azok elváltozásait tesszük láthatóvá. Míg a hagyományos röntgen felvétellel a durvább csontos eltéréseket, a gerinc alakját tudjuk leginkább leképezni, addig a CT és az MR berendezéssel a gerinc „belsejébe” látunk. Míg a CT főleg a csontos elemeket, illetve speciális festékkel (kontrasztanyaggal) az ereket, idegeket teszi láthatóvá, addig az MR vizsgálattal a porckorongok, ízületek, izmok és a gerincvelő is jól vizsgálható. Egyéb, speciális képalkotó vizsgálatokra (szcintigráfia, SPECT, PET) is szükség lehet, de csak válogatott, ritka esetekben.
A laborvizsgálatok segítenek a beteg általános állapotának felmérésben illetve bizonyos gerincbetegségek diagnosztikájában, míg műtéti előkészítésnek eleme az EKG, mellkas röntgen vizsgálat is.
A gerincbetegségek diagnosztikájának (és a beteg kezelésének) kulcseleme a tapasztalat és a vizsgálatok eredményeinek megfelelő értékelése, analizálása. Ilyen értelemben a képalkotó vizsgálatok eredményének nem az írásos lelet, hanem maguk a képek számítanak. A gerincsebész maga (is) értékeli, elemzi a képeket, fel kell ismernie a súlyos gerincbetegségre utaló jeleket illetve a potenciális fájdalomforrásként azonosítható eltéréseket, amiket összevet a fizikális vizsgálat eredményével illetve a beteg tüneteivel. A pontos diagnózis tehát nem csak a diagnosztikai eljáráson, hanem az azt értékelő gerincsebészen is múlik – a sikeres kezelés alapja pedig a pontos diagnózis.
Amennyiben gerincsebészeti szakrendelésünkre időpontot foglalt, kérjük, hozza magával a rendelkezésre álló – gerincgyógyászati – leleteket, illetve a képalkotó vizsgálatokat (röntgen, MR, CT) képeit CD-n, pendrive-on vagy online!
