A porckorongsérv az esetek döntő többségében nem igényel műtéti kezelést. A beteg számára gyógyulást, fájdalomcsökkenést és életminőségjavulást hozó terápia helyes megválasztása szakmai irányelveken alapul. Az állapotromlás, a maradandó károsodások elkerülésének módja a műtéti indikáció felismerése és a klinikai állapot gondos követése. Az alábbiakban olyan eseteket mutatunk be, ahol a műtéti kezelés volt a betegek maradéktalan gyógyulásának záloga.

Az első esetben egy 40 éves férfi fordult hozzánk, 4-5 hónapja fennálló, bal alsó végtagba sugárzó fájdalommal, zsibbadással. Nem-műtéti (konzervatív) kezeléseken átesett, érdemi, tartós eredmény nélkül. A fájdalom mind munkavégzőképességét, mind életminőségét nagy mértékben rontotta, éjszakánként 2-3 órát tudott csak aludni. Neurológiai sürgősségi indikációra utaló klinikai tünete nem volt.

Vizsgálata során ideggyöki provokálható fájdalmat észleltünk, az indikátor izmokban enyhe izomerőgyengüléssel. Heves deréktáji nyomásérzékenység volt tapasztalható az L4-5 gerincszegmentum felett.

A tüntek miatt ágyéki gerinc MR vizsgálat készült, mely az L4-5 csigolyaközti porckorong bal oldalra történő sérvesedését mutatta. A kiszakadt porckorongsérv az L5 ideggyök eredésének krónikus nyomásán keresztül vezetett a beteg fenti – krónikus – tüneteihez.

A műtéti kezelés során az ideggyököt felszabadítjuk a nyomás alól, a kiszakadt porckorongsérv eltávolításával (“microdiscectomia”). A műtéti beavatkozás minimálisan invazív feltáró segítségével 2-3 cm-es bőrmetszésből történik és a beteg a műtétet követő 2. napon elhegyhatja a kórházat. Az ideggyöki fájdalom az esetek 90-95%-ban azonnal megszűnik, bár enyhébb, visszatérő hullámok – az ideg “emlékező fájdalma” – előfordulhatnak a műtétet követő hetekben is, de ezek gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel jól kezelhetők.

A második esetben a klinikai kép merőben eltérő volt, mert a 43 éves férfit mentő hozta rendelésünkre. A megsemmisítő erősségű, jobb alsó végtagba lesugárzó fájdalom csak pár napja állt fenn, de emiatt a beteg járásképtelenné vált. A fájdalmat csak kis mértékben enyhítették az erős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek. A beteg vizsgálata során enyhe fokban gyengült vádli-izomzatot és bőrérzés kiesését tapasztaltunk az S1 ideggyöknek megfelelően. 

Sürgősségi MR vizsgálattal a többszintes ágyéki porckorong-degeneráció mellett az L5-S1 szintben friss, jobb oldalra kiszakadt porckorongsérvet találtunk, mely S1 ideggyöki kompresziót (összenyomatást) okozva felelt a beteg heves, gyógyszerekkel nem uralható fájdalmáért.

Ebben az esetben a beteg sürgős műtéti kezelésének indikációja, indokoltsága eltért az első páciens ún. elektív műtéti indikációjától, azonban mindkét esetben a helyesen indikált és jól kivitelezett sérveltávolító műtéti kezelés jelentette a gyógyulást: a fájdalmak megszűnését, az idegi funkciók regenerálódását és a funkció és életminőség nagyfokú javulását.

A modern gerincsebészet egyik alapelve az őszinteség: a porckorongsérv eltávolító műtéti beavatkozás (microdiscectomia) sem veszélytelen eljárás, de a saját és intézeti tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy megfelelő tapasztalat és helyes műtéti technika esetén biztonságos és a betegek 95%-át maradéktalanul gyógyító műtétről beszélünk. A rettegett – és valóban súlyosnak minősülő – szövődmény, az idegkárosodás saját praxisunkban több, mint 1000 műtétből egyszer fordult elő, akkor is olyan formában, mely a beteg járóképességét, egyéb funkcióit nem befolyásolta súlyosan (bizonyos izmok működésének károsodása esetén a szomszédos izomcsoportok átvehetik az érintett izom funkcióit). Ugyanakkor az sem tagadható, hogy sajnos több olyan esettel találkozunk, ahol a máshol végzett műtét szövődményeként maradandó, súlyos károsodások (bénulás, széklet-, vizeletűrítési zavar) alakultak ki.