A poszt megírásában elsősorban az motivált, hogy a porckorongsérv (köznapi néven gerincsérv) az a diagnózis illetve gyakran címke, amivel a legtöbb beteg gerincgyógyászhoz, gyógytornászhoz, manuálterapeutához fordul – a magukat különböző „gyógyítónak” hirdető paramedicinális szolgáltatókról nem is beszélve. A társadalom jelentős rétege szembesül egy CT vagy MR lelet alapján azzal, a sokak által rémisztő, mások által pedig jól felhasználható „diagnózissal”, miszerint porckorongsérv, gerincsérv okozza fájdalmait. Ugyanakkor az esetek töredékében igaz ez klinikai értelemben, azaz a leírt, diagnosztizált porckorongsérvek töredéke szerepel valódi fájdalom-, tünetforrásként, és ezek klinikai viselkedése is nagyon változatos lehet. Írásommal elsősorban a betegek helyzetét szeretném javítani, mert a korrekt információkkal talán a felesleges szorongás éppúgy megelőzhető, mint – másik esetben – az orvoshoz fordulás halogatása (mindkettőre számos példát látunk a „porckorongsérvesek” között).

Mi az a porckorongsérv?

A porckorong egy egyedi, speciális szerv, amely a csigolyatestek közötti teret foglalja el. Funkciója a gerinc egészségnek szempontjából kulcsfontosságú: a csigolyák közötti rugalmas stabilitás biztosításának fő letéteményesei. Egészséges porckorongok esetén a gerinc élettani mozgásai fájdalom nélkül megvalósulhatnak, ami kiemelten fontos az ágyéki és a nyaki gerincszakaszon. A porckorong szerkezete azonban sérülékeny – főleg hosszútávú, biológiai hatások roncsolják azt a bonyolult molekuláris vázat, ami a nagy teherbírású, rugalmas porckorong lényegét jelenti. Ugyanakkor a porckorongokban nagyon kevés az élő, működő sejt, ezért a szerkezetben bekövetkező roncsolódások belső „javítására”, a regenerációra szinte semmi esély nincs. Amennyiben a porckorong külső rostos gyűrűje repedezik, gyengül a belső, nagynyomású rész azt kidomboríthatja (ez anatómiailag már sérvnek számít), illetve ha a rostos gyűrű át is szakad, akkor a belső tartalom „kiszakad” a porckorongból – ez a sokszor emlegetett „kiszakadt sérv” állapota.

Miért veszélyes a porckorongsérv?

Először is le kell szögeznünk, hogy a porckorongsérvek töredéke „veszélyes”. Valójában sérvesedés mindenkiben történik élete során sokszor, mert a porckorong kopása, degenerációja alapvetően egy, az életünkkel járó elhasználódási folyamat, a legtöbb sérv azonban olyan helyre „dudorodik”, „szakad” ahol nem nyom vagy károsít semmilyen fontos képletet, tehát veszélyesnek abszolút nem mondható. Egy tapasztalt gerincgyógyász szemében ezek a sérvek a porckorong degeneráció jelei, amely fájdalmat – főleg terheléssel összefüggő derék vagy nyaki fájdalmat – okozhat persze, de semmiképpen nem veszélyeztetik a beteg idegrendszeri funkcióit. Azok a sérvek azonban, amik ideggyököt vagy a gerincvelőt nyomják, súlyos, akár maradandó károsodást is okozhatnak, ezért más terápiás következménye lesz egy ilyen állapotnak.

Extrém nagy ágyéki porckorongsérv

Miért fáj a porckorongsérv?

Az esetek 99%-ban nem a porckorongsérv fáj. A porckorongban alapállapotban nincsennek idegvégződések, azonban a kopás folyamata során a repedezett porckorongfalban már megjelennek érző idegek, ezért a kopott porckorong lehet fájdalomforrás. A sérv esetében viszont akkor van akut fájdalom, ha a sérv olyan struktúrát nyom, ami fájdalomérző idegrostokat tartalmaz (ideggyök, gerincvelő), vagy olyan kényszertartás alakul ki a sérv miatt, amely feszültséget okoz a környező kisízületekben, izmokban. A porckorongsérv esetében a leggyakoribb fájdalomforrás az megnyomott, beszorított ideggyök gyulladása, ami az esetek döntő többségében az érintett végtagba (lábba, karba) sugárzó heves fájdalomként jelenik meg. Tehát leggyakrabban nem lehet összekapcsolni a krónikus lokális (pl. deréktáji) fájdalmakkal, az egyébként MR-leleten megjelenő porckorongsérvet, és ha tévesen történik a fájdalomforrás azonosítása, az a betegnek akár évekig tartó terápiás vakvágányt jelenthet.

Milyen tünetei vannak a porckorongsérvnek?

A sérvesedés helyétől függően, tipikusan ideggyöki gyulladásos, összenyomatásos tünetek jelentkeznek, általában hirtelen, vagy rövid időn belül kifejlődve. Egyoldali, alsó végtagba sugárzó fájdalom, zsibbadás az ágyéki porckorongsérv leggyakoribb tünete, amely terhelésre, tüsszentésre általában fokozódik, de a betegek egy része mozgás közben (a gerinc körüli izmok védőfunkciója miatt) jobban van és pihenéskor erősödik fel fájdalma. Nyaki szakaszon a porckorongsérv tipikusan a vállba, karba sugárzó fájdalmat, zsibbadást okoz.

Klinikai értelemben súlyosabb tünetekkel jár a porckorongsérvek egy része, ahol az idegi gyulladás/összenyomatás miatt idegrendszeri hiánytünetek jelennek meg. Sok beteg (és orvos) riad meg a végtagi saját reflexek (pl. patella-reflex) eltűnésétől – ez valóban a legelső idegrendszeri tünet, de igazán klinikai jelentősége nincs. Sokkal inkább fontos az izomerők ellenőrzése, mert az érintett ideg által beidegzett izmok gyengülése (részleges vagy teljes bénulása) maradandó mozgás-korlátozottságot okozhat. Fontos, hogy az izmok állapotát szakember ellenőrizze, mert bizonyos gyengülések csak célzott vizsgálattal tárhatók fel. A zsibbadás vagy érzéskiesés gyakori, általában átmeneti tünet, de nem szabad elfelejteni, hogy az ideg egy elektromos vezeték, amelynek deformációja (a sérv által történő összenyomatása) a vezetési tulajdonságok megváltozását okozza. Számos esetben látjuk, hogy több hónapig fennálló panaszok esetén a sérveltávolító műtét során az idegen benyomatot találunk, mely nem szűnik meg rögtön a sérv eltávolítása, az ideg felszabadítása után.

A legsúlyosabb esetekben a porckorongsérv akutan vagy krónikusan a gerincvelőt vagy az ún. cauda equinát nyomja össze. Ezekben az esetekben drámai, súlyos tüneteket jelentkeznek és akár pár nap után maradandó károsodások alakulhatnak ki. Ilyen esetekben törzsre, gáttájékra, mindkét alsó végtagra vagy mind a négy végtagra jelentkező zsibbadás, fájdalom, járászavar, vizelet-, székletűrítési problémák, kiterjedt izomerő-gyengülések jellemzőek és sürgős diagnosztikát és terápiát igényelnek.

A fenti tipikus tüneteken kívül vannak a ritka esetek, amikor a porckorongsérv tünetei nem a „tankönyvet követik”, ilyen esetekben a részletes, modern diagnosztikai eszközökön felül a klinikai tapasztalat számít leginkább a fájdalomforrás azonosításának folyamatában.

Hogyan lehet kezelni a porckorongsérvet?

A kezelésben a legfontosabb a pontos diagnózis és a fenti tünetektől és az időbeni lefolyástól függő klinikai beosztás. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a betegségnek – a porckorongsérvnek – vannak olyan esetei, amelyek akut (aznapi) műtéti kezelést igényelnek, vannak olyan esetei, amelyek sürgős (48 órán belüli) műtéti kezelést igényelnek, vannak olyan esetei, amelyek halasztott, tervezett műtéttel kezelhetők, vannak olyan esetei, amelyek célzott nem-műtéti kezelést (infúzió, ideggyöki célzott blokádinjekció) igényelnek, vannak olyan esetei, amelyek tablettás fájdalomcsillapító / gyulladáscsökkentő kezelést igényelnek és vannak olyan esetei, amelyek semmilyen kezelést nem igényelnek! A kezelési spektrum tehát nagyon széles és alapvetően a klinikai kép dönti el! A gyógyulás idejét és mértékét elsősorban az szabja meg, hogy az adott beteg a neki legmegfelelőbb kezelést kapja, optimális időben. Ezért fontos, hogy olyan kezelőhöz forduljanak a porckorongsérvtől szenvedő betegek, akik a teljes kezelési spektrumot ismerik és az egyes kezelések indikációs körével tisztában vannak.

Porckorongsérv esetén a műtéti kezelés az esetek kisebb részében indokolt, azonban ilyenkor az állapotromlás, a maradandó károsodások elkerülésének módja a műtéti indikáció felismerése és a klinikai állapot gondos követése. Az alábbiakban olyan eseteket mutatunk be, ahol a műtéti kezelés volt a betegek maradéktalan gyógyulásának záloga.

A sérvet mindenképpen meg kell műteni?

Nem. A porckorongsérvek 85-90%-a meggyógyul műtét, vagy más beavatkozás nélkül. A gyógyulás az idegi gyulladás megszűnését, a sérvesedett állomány töpörödését jeleni. Döntő többségben ez az első 4 hétben lezajlik. A betegek fájdalomcsillapítása, a gyulladás csökkentése ilyenkor a terápia fő célja, tabletták, infúziók vagy injekciók formájában és a páciensek fokozatosan csökkenő fájdalomról, javuló mozgásképességről számolnak be. Amennyiben ez nem következik be az első 4-6 hétben, szubakut illetve három hónapon túli panaszok esetén krónikus porckorongsérvről beszélünk, amely esetekben a „spontán” gyógyulásra egyre kevesebb esély van és a maradandó tünetek kialakulására is egyre nagyobb az esély. Ez olyannyira igaz, hogy a németországi gerincsebészeti ajánlások 4 hétnél tovább fennálló fájdalmak esetén relatív sürgős műtéti kezelést javasolnak, mivel a további, elhúzódó konzervatív kezelések és a munkából való további kiesés nagyobb egyéni és társadalmi károkat okoz, mint amit a műtéti kockázat jelent helyesen végzett műtét esetén. Természetesen vannak minősített esetek (nagyon erős, fájdalomcsillapítóra nem reagáló fájdalom, idegrendszeri károsodás, stb), amikor akut vagy sürgős műtéti kezelés indokolt, de összeségében a porckorongsérvek kevesebb, mint 5%-át kell operálni. A helyes, klinikai képen alapuló műtéti indikációt csak gerincsebész tudja felállítani, ezért javasolt gerincsebészeti konzultáció minden olyan eseteben, amikor izomerőgyengülés vagy más riasztó tünet illetve 1 hónapnál tovább fennálló fájdalom van porckorongsérv miatt.

Csontkovács ki tudja roppantani a sérvet?

Sajnos az ellenkezője igaz. Nem ritkán találkozunk olyan esettel, amikor a bizonytalan képzettségű „gyógyító” kiropogtatta a gerincet, a beteg meg a fájdalom miatt mozgásképtelenné vált. Kiszakadt porckorongsérvvel mindennemű manipuláció, csontkovácsolás tilos. Ezt a képzett szakemberek tudják is, ezért ha idegrendszeri tünet, ideggyöki fájdalom, pláne MR által igazolt kiszakadt porckorongsérv van, akkor a képzett gyógytornász, manuálterapeuta, paramedicinális szakember, gerincsebészhez irányítja a beteget, vagy legalábbis a fizioterápiás kezelést nem javasolja.

“Porckorongsérvem van, akkor most mit tegyek?”

A legfontosabb kérdés, hogy milyen tünetei vannak? Hol fáj, mennyire fáj és mióta fáj? Van-e más tünet? Ha a végtagba sugárzó fájdalom viszonylag újkeletű és erős, akkor mindenképpen orvosi segítségre van szüksége – a korrekt diagnózis mellett –, az erős, hatékony gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása is orvosi szakértelmet igényel. Ha a fájdalom izomerőcsökkenéssel, erős zsibbadással illetve más, riasztó tünettel párosul, akkor célszerű gerincsebészt felkeresni, azért, hogy ha szükséges (és ez az esetek elenyésző hányada), akkor a műtéti kezelés is rendelkezésre álljon a terápiás eszköztárban. Ha súlyos fokú izomerőgyengülés, járászavar, gáttájéki zsibbadás, széklet- vizeletűrítési zavar jelentkezik, akkor haladéktalanul forduljon gerincsebészeti ellátóhelyhez! A saját és a nemzetközi tapasztalatok szerint is a porckorongsérvek még súlyos klinikai tünetek esetén is jó eredménnyel kezelhetők és a maradandó károsodások (pl. bénulás) kialakulása sokkal inkább egy egyébként szükséges műtét elmaradásának, halogatásának a következménye, mint egy jól indikált műtét kockázata!