A gerinc a metasztázisok (áttétes daganatok) kifejlődésének leggyakoribb helye a csontrendszerben. A rosszindulatú (“rákos”) betegségben szenvedők 30-70%-ánál alakul ki gerincmetasztázis a betegség lefolyása során. A leggyakoribb elsődleges daganatok, melyek a gerincbe adnak áttétet, a tüdő-, az emlő-, és a prosztatrák, de bármilyen szövettani típusú rosszindulatú (malignus) betegség (pl. myeloma multiplex, veserák, melanoma, szarkómák, stb) járhat csigolya-metasztázisok kialakulásával. Az elsődleges daganat azonosítása és kezelése kulcsfontosságú a betegség gyógyítása szempontjából, de a gerinc-áttét tünetei gyakran olyan életminőségi hanyatlást jelentenek, amelyek miatt először ezek kezelését kell megoldani – gyakran sürgősséggel. A terápiás eredményt számos tényező befolyásolja, úgymint a diagnosztikai folyamat pontossága és gyorsasága, a betegség stádiuma, a beteg általános állapota, a járásképesség illetve más neurológiai funkciók megléte/károsodása, illetve a műtéti és nem műtéti kezelési lehetőségek elérhetősége és kivitelezhetősége.

A minimálisan invazív gerincsebészet és a sugárterápia fejlődésének köszönhetően az utóbbi 5-10 évben ugrásszerűen megnőtt azoknak a betegeknek a csoportja, akik gerincmetszatázistól szenvednek és sikerrel tudunk segíteni nekik a rendelkezésünkre álló terápiás eszközökkel.

Tünetek

Lokális, leggyakrabban a háti-, deréktáji területre koncentrálódó fájdalom a leggyakoribb tünet. Ez a hátfájdalom nem kötődik sérüléshez, traumához és gyakran éjszaka, nyugalomban is jelentkezik. A terhelhetőséget nehezítő, ellehetetlenítő lokális fájdalom – daganatos betegnél – általában patológiás csigolyatörés illetve gerincvelő-kompresszió jele. A végtagok felé sugárzó fájdalmak az idegelemek összenyomatását jelezhetik és ezért sürgető kivizsgálást indokolnak. A daganat elhelyezkedésétől függően a tünetek súlyosbodásával idegrendszeri hiánytünetek, bénulás, érzéskiesés, széklet-, vizeletinkontinencia léphet fel. Ezekben az esetekben a beteg életminősége nagyfokban, rohamosan romlik, és szűkül az a tartomány, amelyben a szakszerű orvosi beavatkozással javulást érhetünk el.

További tünetek lehetnek:

Érzészavar, izomerőgyengülés a végtagokban, a törzsön
Járászavar, elesések
Csökkent fájdalom-, hőérzet a test bizonyos területein
Vizelet-, székletűrítési zavar
Gerincdeformitás, tartászavar

Diagnózis

Részletes diagnosztikai lépések szükségesek a gerinc metasztázis és a beteg általános állapotának felmérése érdekében.

Röntgen:  Röntgenvizsgálattal durvább csontos eltérések (pl. csigolyatörés, csontdefektus), deformitások azonosíthatók. A metasztázis specifikus kimutatására nem alkalmas. 
CT-vizsgálat: A csontszerkezet eltérései mellett a daganat lágyrészekbe történő terjedéséről is ad információt. Intravénás kontrasztanyaggal kiegészítve a metasztázis ábrázolásának pontossága növelhető.
MR-vizsgálat: Az MR-vizsgálat előnye – és ezért a gerinc betegségeinek diagnosztizálásában elsődleges vizsgálómódszer – hogy a csontok és ízületek ábrázolása mellett olyan finom lágyrészstrukturák megjelenítésére is alkalmas, mint a gerincvelő, az idegek vagy a környező izom és zsírszövet.

Magának a gerincmetasztázisnak a diagnózisára az MR és CT vizsgálat megfelelő módszerek, azonban a stádium meghatározás érdekében további, kiterjesztett vizsgálatokra is szükség lehet, úgymint csont-szcintigráfia, SPECT/CT, PET/CT vagy PET/MR. A stádium meghatározás (staging) elsősorban onkológiai feladat és a választott vizsgálómódszer az elsődleges daganat típusától is függ.

Részletes orvosi vizsgálat, neurológiai vizsgálat, laborvizsgálatok egészítik ki az állapotfelmérést, amely a terápiás döntéshozatal alapját képezi. 

Terápiás döntéshozatal

A gerincmetasztázisok esetében a terápia beteg-specifikus, individuális és multidiszciplináris döntéshozatalon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy az adott betegre jellemző összes “tulajdonságot”, a daganat és a beteg állapotát leíró “paramétert” figyelembe kell venni, amikor a beteg számára optimális kezelési módszer mellett döntünk, onkológus, aneszteziológus, a beteg és a család bevonásával. A kezelés elsődleges célja a beteg életminőségének javítása. A mai, modern gerincsebészeti technikák ismeretében egyre tágul az a betegcsoport, akinek racionális kockázatok mellett tudunk szignifikáns életminőség-javulást biztosítani a gerincmetasztázis kezelésével, azonban a műtéti kezelésnek megvannak a korlátai és a határai.

Nem-műtéti kezelés 

A kezelési tervet – néhány, sürgősségi esettől eltekintve – az onkológus kezelőorvossal egyetértésben kell felállítani. A gerincmetasztázisok nagy többségében műtéti kezelés, gerincsebészeti beavatkozás nem indokolt. A lokális betegség kezelése (kontrollja) sok esetben sugárkezeléssel, kemoterápiás kezeléssel is megvalósítható. A metasztázis lokális kontrolljával fájdalomcsillapítás, a neurológiai tünetek javítása is elérhető, miközben a szisztémás kezelési opciókkal (kemoterápia, biológiai terápia) a daganatos sejtek kiírtása a szervezet egészében megtörténik. 

Műtéti kezelés

Fontos leszögezni, hogy a gerincmetasztázis megjelenése a daganatos betegség előrehaladott stádiumát jelenti. Ezért biológiai értelemben véve a pácienst gerincsebészeti eszközökkel meggyógyítani – tehát a szervezetét teljesen daganatmentessé tenni – nem lehet. A szoros együttműködés az onkológus-, sugárterápiás szakemberrel ezért a beteg hosszútávú gyógyulásának szempontjából kulcskérdés.

Gerincsebészeti indikációt jelenthet a daganat következtében kialakult mechanikai instabilitás, következményes terhelhetetlenség, nagyfokú fájdalom, idegrendszeri deficitek kialakulása, de a későbbi sugárterápia hatékonyságának növelése érdekében a daganatszövet műtéti megkisebbítése is. A műtéti kezelés célja a beteg életminőségének növelése. Abban az esetben, ha az alapbetegség miatt a beteg általános állapota rossz, akkor a gerincsebészeti beavatkozás nem csak a szövődmények magas kockázata miatt kontraindikált, hanem azért is, mert a rossz általános állapotú betegnél életminőséget nem tudunk javítani a gerincsebészeti beavatkozással.

A gerincmetasztázisok műtéti kezelésében új, sokat ígérő fejezetet nyitott a minimálisan invazív sebészeti technikák kifejlesztése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazásával tágult azon betegek köre, akiknek a fent említett életminőség-javulással járó műtéti beavatkozást el tudjuk végezni, a – korábban standardnak számító – nyílt műtéti technikák magas szövődményrátájának elkerülése mellett.

A műtéti kezelés egyik célja az idegelemek felszabadítása (dekompresszió) lehet, abban az esetben, ha a daganat a gerincvelőt vagy a kilépő idegeket nyomja. A dekompresszió során közvetlenül az érzékeny idegi strukturákon illetve azok közelében dolgozunk, amelyek elve sérülékenyek a daganatos összenyomatás miatt, ezért a műtét egyik szövődményeként előfordulhat a beteg idegrendszeri tüneteinek átmeneti vagy tartós posztoperatív romlása. Amennyiben a gerinc a metasztázis miatt instabillá válik, a gerinc műtéti stabilizálásával nagyfokú fájdalomcsökkentést és funkciójavulást érhetünk el. A stabilizáció indikációja esetén modern centrumokban az esetek 80-90%-ban minimálisan invazív, ún. perkután stabilizációt (bőrön át történő) alkalmazunk, ahol a műtét utáni rehabilitáció gyorsabb, a szövődmények aránya kisebb.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ az AOSpine Nemzetközi Gerincdaganatsebészeti Referenciacentruma, Dr. Lazáry Áron személyes klinikai és tudományos érdeklődési területe is a gerincdaganatok beteg-specifikus kezelése, a minimálisan invazív sebészeti technikák és a komplex gerincműtéti technikák alkalmazásával. Az intézet szakterületi tudományos aktivitását a számos meghívott és bírált előadás, kurzus mellett, a tudományos folyóiratokban publikált közlemények is jelzik.