Az alábbiakban betegeink olyan kérdéseit gyűjtöttünk össze, melyek a műtéti előkészítés során, illetve a műtét utáni periódusban merültek fel számos esetben. A válaszok elolvasásával a gerinc műtétek körüli bizonytalanság, a műtétek komplikációival és a felépülés folyamatával kapcsolatos hiedelmeket és tévinformációkat kívánjuk eloszlatni, mert nem csak meggyőződésünk, hanem tudományosan bizonyított tény, hogy a korrektül informált betegek gyógyhajlama jobb, felépülési ideje rövidebb.

 

Mikor lesz a műtét?

Érthető, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, ami mindenkiben felmerül. Egy gerincsebészeti beavatkozás időzítését, idejét sok tényező határozza meg. Élesen el kell különíteni az orvosi, egészségügyi tényezőket a finanszírozási tényezőktől és határozottan le kell szögezni, hogy egy műtét finanszírozási háttere nem befolyásolhatja negatívan, nem írhatja felül az egyészségügyi indokot (ez utóbbit meghatározni orvosi felelősség).

A gerincsebészeti beavatkozások rendkívül kis hányada esik az úgynevezett „akut” kategóriába, amikor a beteg állapota, egészségmegőrzése vagy egészségjavulása érdekében 12-24 órán belül végre kell hajtani a beavatkozást. Ilyen műtéti indikáció merülhet fel a gerincsérülések, gerincdaganatok de a porckorongsérv következtében kialakult bizonyos állapotok esetén. Sokkal gyakrabban fordul elő az ún. „relatív sürgős” gerincműtéti indikáció, amikor a beteg a szabályos műtéti előkészítést követően (melynek célja a kísérőbetegségek, kockázati faktorok kiszűrése és kezelése), a lehető leghamarabb műtéti kezelésben kell, hogy részesüljön, hogy állapota ne járjon maradandó egészségkárosodással, erős fájdalmaitól megszabaduljon, munkába való visszatérése a lehető leggyorsabb legyen. A gerincműtétek jelentős része esik az „elektív”, azaz tervezhető kategóriába. Ez azt jelenti, hogy a műtét elvégzése indokolt, de állapotromlást vagy maradandó egészségkárosodást nem okoz, ha a műtét 3-6 hónappal vagy akár 1 évvel az indikáció felállítását követően kerül elvégzésre. Természetesen önmagában a hosszan fennálló fájdalom vagy egy gerincdeformitás romlása is egészségkárosító hatású lehet, ezért orvosilag a 6 hónapnál hosszabb várakozási idő még az elektív műtéti indikációnál sem kívánatos. 

Mennyit kell várnom a műtétre? Milyen hosszú a várólista?

A műtét egészségügyileg indokolt időzítésén (l. fent) túl a várakozási időt szintén több tényező szabja meg, amik közül hazánkban kiemelkedik a finanszírozási háttér. A társadalombiztosító által finanszírozott egészségügyi ellátás keretein belül egy adott intézményben véges számú műtéti beavatkozás végezhető, ezért az indokolt műtétek tervezését, időzítését – a műtét komplexitásán, intenzív osztályos kezelési igényén vagy éppen az országos vérkészítmény ellátottsági helyzeten felül –   meghatározzák a rendelkezésre álló financiális keretek. Ráadásul az elektív gerincműtétek többsége ún. várólista-köteles beavatkozás, azaz, a társadalombiztosító által fínanszírozott ellátásra a nyilvános várakozási listára való felkerülés és azon való sorra kerülést követően kerülhet sor. Ez jelenleg – műtéttípustól függően – 4-12 hónap várakozási időt jelent hazánkban, ami egyébként nemzetközi szinten is általános. A várakozási idő lerövidítése érhető el akkor, ha a beteg nem a társadalombiztosítását használja fel a műtét költségeinek finanszírozására (pl. más biztosítás, saját vagy családi forrás), ugyanis az ún. privát gerincsebészeti beavatkozások nem várólista-kötelesek. A műtéti előkészítési folyamatot (nem komplikált esetben 1-7 nap) azonban ebben az esetben sem lehet „átugorni”, mert az előkészítés elsősorban a beteg biztonságát szolgálja!

 

Mennyit kell kórházban tartózkodnom?

A kórházi tartózkodási idő három dologtól függ. 1) a gerincműtét típusától, „nagyságától”, 2) az esetleges komplikációktól, 3) a beteg egyéni és családi adottságaitól.

Az egyszerűbb, rövidebb, nagy vérveszteséggel nem járó gerincsebészeti beavatkozásokat (pl. porckorongsérv eltávolítás, gerinccsatorna tágítás) követően általában 2-3 nappal a beteg távozhat a kórházból otthonába. A hagyományos stabilizációs műtétek után 4-7 napos az átlagos bent tartózkodási idő, míg a komplex gerincműtéteket követően ez 1-2 hétre nyúlhat még akkor is, ha semmilyen szövődmény nem lép fel. A komplikációk és szövődmények önmagukban is megnövelik a kórházi tartózkodást (pl. transzfúzió szükségessége nagyobb vérvesztés esetén), illetve a szövődmények kezelése szintén a kórházi tartózkodás kényszerű meghosszabbításával járhat (pl. reoperáció vagy antibiotikum kezelés miatt). Ezekben az esetekben is a beteg elbocsájtása akkor lehetséges, ha biztonságát az otthoni körülmények nem veszélyeztetik. A beteg korai rehabilitációjában (és így a korai elbocsájtásban) segítség lehet egy aktív, támogató családi környezet, de azt is gyakran látjuk, hogy a betegek között nagy különbség van a műtét utáni első napokon tapasztalt mozgásszervi javulás ütemében.

A modern, minimálisan inavízv gerincsebészeti technikák egyik – tudományosan is bizonyított – előnye, hogy gyakorlott sebész által történő alkalmazásuk esetén rövidebb körházi bent tartózkodás szükséges, ami mind pszichés, mind egészségügyi szempontból előnyös a beteg számára.

 

Tudok-e járni a műtét után?

A gerincsebészeti beavatkozások jelentős részének elsődleges célja a funkció, a mozgásképeség, a mobilitás helyreállítása. Ennek egyik legfontosabb eleme a járás, ezért a járászavarokkal járó gerincbetegségek hatékony gyógyítása áll tevékenységünk egyik fókuszában. Ennek megfelelően a járásképesség és a járáskép javulása ezen műtétek sikerességének egyik indikátora. Általánosságban elmondható, hogy a betegek a műtét másnapjától segédeszközzel vagy anélkül járásképesek és a járáskép már az első napokban sokat javul. Természetesen lehetnek olyan állapotok, amelyek elnyújtják a lábadozási szakaszt (pl. nagyobb műtét utáni fájdalmak, meglévő idegsérülés), illetve vannak olyan betegségek vagy komplikációk, ahol nem is várható a járásképesség teljes helyreállása, de a teljes járásképtelenséghez (kerekesszék) vezető állapotok kialakulása a műtétet követően rendkívül ritkán fordul elő – leginkább nem megfelelően alkalmazott sebésztechnika vagy nem megfelelően kezelt komplikáció következményeként. Nemzetközi vizsgálatok alapján az ilyen súlyos szövődmények előfordulási aránya a gerincsebészeti centrumokban és a képzett gerincsebészek körében szignifikánsan alacsonyabbak a kis praxisokhoz, képzetlen sebészekhez képest.

 

Mikor tudok felállni, mozogni a műtét után?

A modern orvosi alapelvek szerint a beteg mielőbbi műtét utáni mobilizációja (mozgatás, felállítás, gyógytorna), nemcsak a funkció mielőbbi helyreállítása szempontjából fontos, hanem számos posztoperatív szövődmény (pl. tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis) elkerülése szempontjából fontos. Természetesen vannak olyan műtétek (pl. deformitáskorrekció), amelyek után a beteg lassabb ütemű mobilizációja indokolt, de alapvetően a gerincsebészeti beavatkozások 99%-a után a beteg másnap fel tud állni, el tud kezdeni mozogni és ennek üteme és mennyisége napról napra emelhető. A fokozatosság elve mellet az egyénre szabott rehabilitáció szemlélete is érvényesül a modern megközelítésben és az új sebészeti technikák alkalmazásával elérhető, hogy porckorongsérv vagy minimálisan invazív stabilizációs műtét délutánján, estéjén már elinduljon a beteg mobilizálása. Ennek ellenére sajnálatos, hogy napjainkban is találkozunk olyan – a gerincsebészet korábbi korszakából megragadt – gyakorlattal, amely szerint a beteget szinte tiltják hónapokig a mozgástól még szövődménymentes műtéti beavatkozás után is, nem kevés funkcionális és pszichés károsodást okozva ezzel.

 

Mikor élhetek szexuális életet a műtét után?

Az életminőség és a funkció javulásával a szexuális élet iránti igény, vágy és a szexuális funkció is javul, sokszor már a közvetlen műtét utáni periódusban. Varratszedésig nem javasolt a szexuális élet, de azt követően is a fokozatosság elvét célszerű betartani az első-második posztoperatív hónapban.

 

Mikor tudok dolgozni a műtét után?

A munkába való visszatérés szintén függ a műtét típusától, a betegség által okozott károsodás mértékétől, a munkavégzés fajtájától és az egyéni jellemzőktől. Általánosságban elmondható, hogy porckorongsérv-műtét, minimálisan invazív gerincstabilizáló műtét után a betegek döntő többsége 1 hónapon belül vissza tud térni munkájához. A nagyobb sebbel járó beavatkozások esetén ez 2-3 hónap lehet, de olyan is előfordul gyakran, hogy a beteg egyéni biológiai, ún. regenerációs képessége lassítja ezt a folyamatot. Vannak olyan gerincbetegségek illetve olyan munkakörök, ahol nem lehet racionális célként kitűzni a munkába való visszatérést a műtét után. Például komplex, felnőttkori deformitáskorrekciós műtétek után, még teljes gyógyulás esetén is a gerinc terhelhetősége limitált marad, azaz pl. napi 8 órás fizikai munkavégzés nem kivitelezhető. Ugyanakkor egyéni ellenpéldák még ilyen súlyos esetekben is vannak.

 

Meddig fog fájni a seb?

A sebfájdalom a műtét utáni első napokban jelentős, amit ennek megfelelően fájdalomcsillapító kombinációval, lokális hűtéssel csillapítunk a kórházban. A kórházból való távozás idején a sebfájdalom már általában minimális, de pl. fronthatásra a heg később is érzékeny lehet.

 

Mekkora lesz a vágás?

A bőrmetszést mérete a műtét típusától és az alkalmazott műtét technikától illetve a beteg testalkatától függ. A porckorongsérv-eltávolító műtétek esetén a bőrmetszés 2-4 cm hosszú, míg egy deformitás korrekciónál ennek sokszorosa. A minimálisan invazív műtéteknél általában a bőrmetszés is kisebb, de az is kiemelendő, hogy a heg „szépsége” (a kozmetikai eredmény) a beteg bőrtípusától és a sebészi varrattechnikától függ elsősorban.

Kell-e hordani gipszet, rögzítőt a műtét után?

A legtöbb gerincműtét után merev rögzítő (ún. ortézis vagy merev fűző) hordása szükségtelen. A modern gerinc-implantátumok jelentős részét pont azért fejlesztettük ki, hogy külső merev rögzítő nélkül stabil szituációt érjünk el, amit a beteg a műtét napjától terhelni tud. Ugyanakkor, pl. pont a korai hirtelen mozdulatok, túlerőltetés „fékezésére” rugalmas fűző hordása indokolt lehet, illetve kiterjesztett műtéteknél méretre készült merev fűző mintázása és hordása (akár 6 hónapig) is szükségessé válhat.

 

Megbénulhatok?

Mivel minden gerincműtét azon a szervünkön, a gerincen történik, amelynek csatornájában futnak a gerincvelő és a testfelé kilépő idegek, ezért igen, elvileg a gerincműtét egyik veszélye a neurológiai funkcióvesztés, ami bénulás, azaz izomerőcsökkenés formájában is jelentkezhet. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a jól megtervezett és modern sebész-technikával, helyesen kivitelezett műtéteknél az idegrendszeri károsodás esélye 1 ezrelék alatti, a teljes bénulás pedig szinte soha nem fordul elő. A súlyos gerincbetegségek és bonyolult műtétek esetén ez az arány magasabb, de a legkomplexebb esetben is 10% alatti kockázatú. Sajnos, az viszont előfordul, hogy rossz indikációval, nem megfelelő műtéti tervvel vagy helytelen technikával végrehajtott gerincműtét szövődményeként jelentkezik bénulás. Az ilyen esetek egy részében elérhető állapotjavulás ún. revíziós/helyreállító gerincműtét elvégzésével.

 

Kell majd gyógytornáznom a műtét után?

Igen. A műtét utáni első 1-2 hónapban végzett gyógytorna a mobilizációt, a regenerálódást, a felépülést segíti. A későbbiekben végzett, emelkedő intenzitású gerinctorna célja az operált illetve a szomszédos gerincszakaszok egészségének megőrzése, a porckopásos folyamatok következményeinek elkerülése. Tudományosan bizonyított, hogy azon a betegek, akik a műtét után életmódjukba beépítik a gerincvédelmet (gyógytorna, úszás), sokkal alacsonyabb kockázattal bírnak egy újabb fájdalmas gerincbetegség, ismételt műtét bekövetkeztére.

 

Ugyanúgy fog mozogni a gerincem?

A gerinc mozgásterjedelmét sok tényező befolyásolja. Egyrészt maga a fájdalom, az idegrendszeri károsodás. Mivel ezektől a műtét után megszabadul a beteg, ezért összeségében a gerinc mozgásai javulnak, még akkor is, ha rövidebb-hosszabb szakaszon a stabilizáció szükségessége miatt mozgásaiban korlátozott gerincszakasz alakul ki. Egészen hosszan elmerevített gerinc esetén is a teljes test, törzs mozgásai olyan jók lehetnek, hogy a mindennapokban csak bizonyos mozdulatokban, tevékenységekben jelent korlátozást a csontosan fúzionált gerinc, akkor, ha a stabilizáció helyes szögbe beállított gerincszakaszon történik. A gyakori, 1-2 szegmentumos stabilizációs műtétek után a betegek gerincük merevségét nem szokták érezni, mert a modern gerincsebészeti alapelveknek megfelelő műtéttechnikával kivitelezett stabilizációs műtét utána szomszédos szegmentumok átveszik, kompenzálják a kiesett mozgást.